Szokásos reggeli nap..
Nagy városi zajra keltem, kinéztem az ablakon és felhőkarcolók sorait láttam. Szokásos módon senki sem volt otthon , csak a konyha asztalon volt egy üzenet;
Drágaságom!
Csinálj magadnak uzsit , vagy kérd meg a cselédet.
Talán estére itthon leszek , még nem tudom.
Puszi: Anyád
-Remek..-vettem egy mély levegőt. Igen.."talán estére haza érek'' az a mondat, amit soha se sikerült anyámnak beteljesíteni , bár apámnak sem. Gyorsan elkészítettem magamnak az uzsonnámat. Mi jobb egy nutellás kenyérnél?
Felmentem megmosakodni , és átöltözni. Kinyitottam mesékbe illő ruhás *szobámat* és felvettem egy nyáriasabb ruhát , egy magas sarkúval. Ahogy a tini filmekben van , én is a legnépszerűbb lány vagyok az iskolában , 2 legjobb barátnőmmel , csak nem pont "liba módon viselkedek" mint azok a színészek.
Ránéztem az íróasztalon heverő , fotóra amin a bátyám szerepel..Minden reggel megnézem, mivel 2 évvel ezelőtt meggyilkolták. Nincsen egyszerű életem , de remélem majd jobbra fordul. Lassacskán bepakoltam , és indultam a kapu felé , ahol már a sofőröm várt , aki visz az iskolába. Szokásos reggeli nap...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése